Filmes műfajok
A Estiklopédia wikiből
| Estiklopédia | |||
| műfaj | |||
| · | fotográfiai műfajok | ||
| · | filmes műfajok | ||
| · | · | amatőr film | |
| · | · | dokumentumfilm | |
| · | · | fikciós film | |
| · | · | játékfilm | |
| · | · | kísérleti film | |
| · | · | rövidfilm | |
| · | · | szerzői film | |
| · | · | tömegfilm | |
A műfaj mint kommunikációs forma
Az egy műfajba tartozó filmek mind a közösség valamely feszítő problémájára keresik a választ (a tudományos-fantasztikus film a technika mindenkori kihívásaira, a bűnügyi film a bűn forrásainak és leküzdésének civilizációs kérdéseire, a western - többek között - a kolonizáció problémáira stb.). A műfaj mint kommunikációs forma sajátos problémamegoldó modellként is értelmezhető. Első számú címzettje az egymásnak feszülő alapélményekkel küzdő közösség. Ha egy műfaj elhal (mint pl. a burleszk, vagy a western), a műfajt éltető közösségi konfliktusok, problémák valószínűleg megoldódtak, elavultak, jelentéktelenné váltak.
A műfaj legfontosabb kötőanyaga a hagyomány, a műfaji konvenció. Újabb és újabb darabjai többnyire összhangban vannak a műfaji széria többi tagjával, s a zsánerben felhalmozott problémákat és az azokra adható megoldásokat gondolják tovább.
A filmtörténet során forgatott filmek döntő többsége valamelyik műfaj újabb darabjaként, variánsaként készült el. A legnépszerűbb műfajok már az 1910-es, 20-as években a film nagyipari tevékenységgé válásakor felbukkantak. A tömegtermelésre beállt filmgyárak a lehető legnagyobb haszon reményében szívesen ismétlik, folytatják azóta is azt, ami egyszer már sikeres lett. A befektetés biztos megtérülésének vágya hozta létre a korai Sherlock Holmes vagy Fantomas sorozatokat, a rendkívül népszerű burleszk epizódok százait, vagy a melodramatikus szenvedélyfilmeket.
A műfajfilmeket éppen ezért nevezzük tömegfilmeknek is, melyek a filmtermés jóval kisebb hányadát kitevő szerzői filmekhez képest merőben más, inkább kollektívnek nevezhető alkotói elvek alapján keletkeznek. A műfaj tehát közvetít gyártó és befogadó között.
A műfajok fejlődése
Napjainkban jóval több műfaj létezik, mint a filmtörténet kezdetén, mert a tömegfilmgyártás piaca az elmúlt évszázadban rendkívüli mértékben differenciálódott.
A hajdani ősműfajok sokszor több alműfajra (szubzsánerre) bomlottak (pl. a bűnügyi filmek csoportja ma felöleli a a gengszter, a film noir-filmeket, a thrillert, a horror-, a zombi-, a Drakula-, a farkasember-filmeket, a slashert vagy a tinihorrort stb.).
Időről időre felbukkannak új műfajok is (pl. az 1960-as években született meg az erotikus és a katasztrófafilm), s számtalan kevert műfajú filmfajta is keletkezik (pl. fantasy).
Ritkábban arra is van példa, hogy egy műfaj eltűnik, elenyészik. A hangosfilm megszületésével a burleszk szinte kihalt, s a 80-as évekre a western látványos hanyatlásnak indult.
A műfajok rendszere
A filmről való gondolkodás kezdeteikor a filmtermés tagolódását sokáig az irodalomban kialakult műfajok analógiájára képzelték el. Ennek nyomán használták például a filmdráma, filmeposz, filmregény kifejezéseket. Az első filmműfajok (burleszk, western, melodráma, horror, science-fiction) kialakulásával azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a filmben az irodalomhoz képest merőben más műfajképző elvek működnek, és hogy a filmműfajok rendszere az irodaloméhoz képest a tudományos leírások számára szinte megragadhatatlanul változékony.