Hangosfilm

A Estiklopédia wikiből

Estiklopédia
	stílusok, korszakok
	·	filmes stílusirányzatok, korszakok
	·	·	hangosfilm

Az 1920-as évek végétől terjedt el a hangosfilm, amikor a technikai fejlődés jóvoltából a filmszalagra már nem csupán képet, de hangot is lehetett rögzíteni.
Már Edisont is foglalkoztatták a hangosfilm lehetőségei, ő az általa felfedezett fonográffal szerette volna összekapcsolni a vetítőgépet (kinetofon). Európában a francia Léon Gaumont 1903-as kronográfja és a német Oskar Messter 1904-es biofonja is hasonló elven működött, s mindketten több száz "hangzófilmet" forgattak az első világháború előtt, de egyikük sem tudott igazán jó hangot produkálni, s megoldatlan maradt a kép és hang szinkronja (egyidejűsége) is.