Játékfilm
A Estiklopédia wikiből
| Estiklopédia | |||
| műfaj | |||
| · | fotográfiai műfajok | ||
| · | filmes műfajok | ||
| · | · | amatőr film | |
| · | · | dokumentumfilm | |
| · | · | fikciós film | |
| · | · | játékfilm | |
| · | · | kísérleti film | |
| · | · | rövidfilm | |
| · | · | szerzői film | |
| · | · | tömegfilm | |
A játékfilm és a dokumentumfilm között nem mindig éles a határ. A filmtörténet során számos rendező, filmes iskola, stílusirányzat kísérletezett a két filmtípus kifejezőeszközeinek vegyítésével (olasz neorealizmus, csehszlovák új hullám, Budapesti iskola).
A játékfilm hossza változó. Az egész estés nagyjátékfilmek általában 70 percnél hosszabbak. A filmgyártás története során a körülbelül 90 perces sztenderd terjedt el. Az 1910-es évek végétől a filmipar vezető hollywoodi nagystúdióinak kínálata már elsősorban 90 perces filmekből állt, de számtalan ennél jóval terjedelemesebb (pl. kétrészes) film is készült már ekkor.
A kisjátékfilmek (rövidfilmek) hossza is igen változatos, leginkább a 10, 20, illetve 50 perces sztenderdek a jellemzőek.
A filmtörténet első évtizedében egész estés filmeket még nemigen készítettek. A szokásos filmhossz sokáig az egytekercses (egy felvonásos), kb 10 perces játékfilm volt. Ennek megfelelően a narráció (a filmelbeszélés) is szegényesebb, egyszerűbb volt. A nagyjátékfilmek elterjedése szoros összefüggésben volt a filmtechnika és a filmes elbeszélés fejlődésével.
A filmtörténet első egész estés filmje az ausztrál Kelly bandájának története 1906-ból. Az USA-ban a Vitagraph forfalmazta az egyik első egész estét, öttekercses filmet, a biblikus témájú Mózes életét 1910-ben. A nagyjátékfilmek forgatásának az Olaszországban készült látványos kosztümös történelmi darabok (Inferno, Megszabadított Jeruzsálem 1910-19) sikere adott igazi lendületet.