Malevics, Kazimir Szeverinovics

A Estiklopédia wikiből

Estiklopédia
	alkotók
	·	Malevics, Kazimir Szeverinovics

Orosz festő (1878-1935), az orosz avantárd festészet jelentős képviselője és teoretikusa.
Kijevben tanult, majd 1906-tól Moszkvában került kapcsolatba az orosz avantgárd képviselőivel. Ekkor képei még Cézanne hatását mutatják.
A Káró Bubi-csoport tagjaként 1911-től kubista képeket festett.
1912-ben járt Párizsban, s ekkor kubofuturista képeket festett, melyeken főképp Ferdinand Léger hatása érvényesült.

Szuprematizmus

1913-ban kidolgozta a szuprematizmusnak nevezett absztrakt festői irányzatot, melynek a kiáltványát 1915-ben hozta nyilvánosságra.
1913-ban szuprematista díszleteket és jelmezeket tervezett Krucsohih A Nap legyőzése című futurista színdarabjához. Az 1915-ös petrográdi 0-10 kiállításon bemutatott Fehér alapon fekete négyzet című képe a szuprematizmus alapvető képi megfogalmazása mellett az absztrakt képzőművészet meghatározó alkotása is. Az 1910-es évek közepén csatlakozott irányzatához Tatlin, Rodcsenko és Kandinszkij is.

Tanár

1918-ban kezdte meg oktató munkáját a moszkvai Első Szabad Műhelyekben (SZVOMASZ), amely később Felsőfokú Technikai Műhelyek (VHUTEMASZ) néven vált híressé.
1919 és 1922 között Chagall meghívására Vityebszkben alkotott, ahol megalakította az Új művészet védelmezője (UNOVISZ) nevű csoportot.
1921-től a petrográdi akadémia tanára volt.

Elméleti munkássága

1922-ben Berlinben részt vett az orosz avantgárdot bemutató Első Orosz Művészeti Kiállításon.
1927-ben Moholy-Nagy László ajánlásával a Bauhaus adta ki A tárgynélküli világ című könyvét. Ebben fogalmazta meg a festészet központi kategóriáját, a tiszta színek és a geometria által keltett tiszta érzetet, amely a szuprematizmusban teljesedik ki.
Berlinből visszatérve a szuprematizmusnak a térbe történő átültetésén, illetve az elméleti munkáin dolgozott. 1927-től kezdve képein a szuprematizmus különös, frontális, gyakran bábszerű figurák formájában mutatkozott meg.

Hatása