Rövidfilm
A Estiklopédia wikiből
| Estiklopédia | |||
| műfaj | |||
| · | fotográfiai műfajok | ||
| · | filmes műfajok | ||
| · | · | amatőr film | |
| · | · | dokumentumfilm | |
| · | · | fikciós film | |
| · | · | játékfilm | |
| · | · | kísérleti film | |
| · | · | rövidfilm | |
| · | · | szerzői film | |
| · | · | tömegfilm | |
Kezdetben a filmek jóval rövidebbek voltak, mint manapság, kisfilm és nagyfilm megkülönböztetése nem létezett (a Lumière-filmek például még csak alig egy percnyi hosszúak voltak). Idővel nőtt a tekercsek hossza, s elérte a tíz perc alatt lepergő 300 m-t, majd elterjedtek a többtekercses, többfelvonásos filmek.
A rövidfilm ma gyűjtőfogalma minden olyan filmnek, amely a nagyjátékfilm esetén kialakult szokásos minimum 70 perces hossznál rövidebb, legyen az formanyelvi kísérlet (kísérleti film), szabad képköltészet (filmetűd), történetmesélő darab (kisjátékfilm) vagy ismeretterjesztő film.
Noha a rövidfilmeknek nincs önálló forgalmazási hálózata, s így csak alkalmilag találkozik a közönséggel kísérőfilmként egy-egy moziban, fesztiválokon, különböző filmes mustrákon (pl. az oberhauseni, clermont-ferrand-i, San Sebastian-i rövidfilm-fesztiválok), ez a filmtípus mégis igen életképes, mert olcsón, kis költségvetéssel előállítható. Ily módon természetes megnyilatkozási forma minden pályakezdő, a filmezést iskolai keretek között tanuló, vagy kísérletező filmes számára.
Magyarországon igen jelentős a művészi igényű rövidfilmgyártás. Több színvonalas műhelyben (BBS, MAFSZ, Duna Műhely, Inforg) évi közel félszáz rövidfilm készül.