Rajz

A Estiklopédia wikiből

Estiklopédia
	forma
	·	a kép formája
	·	az ábrázolt forma
	·	·	síkforma
	·	·	térforma
	·	·	rajzi értelmezés, redukció
	·	·	rajz
	·	·	karakter
	·	szerkezet
	·	a formák viselkedése

A rajz általában sík felületen, főként vonalakkal készített alkotás. A rajzos, lineáris ábrázolás az alakokat vagy tárgyakat a határaikat jelző vonalakkal, kontúrjaikkal, körvonalaikkal, egymástól jól elkülönülő színfoltokkal ragadja meg. A vonalak sűrűsége, jellege, hogy körbezár-e egy formát vagy szabadon fut, vékony vagy vastag, halvány vagy erős, vagy mindez változik, egyenes, vagy görbe, cikcakkos vagy hullámos, folytonos vagy szaggatott, derűlátóan felfelé ível, vagy lefelé zuhan, a horizonton nyugszik, könnyed, bizonytalan, lágy, nagy ívű vagy megtört, görcsös, zaklatott, mindez meghatározza a forma jellegét, és az egész kompozíciót befolyásolja. A forma szélei, körvonalai lehetnek elmosódottak, határozottak vagy élesek.
Az elmosódott, határozatlan körvonalak nem válnak el élesen a környezetüktől, mintha belemerülnének, vagy épp abból formálódnának, a vele való egyneműségük érzékelhető, mintha ezek a formák nem lennének teljesen szilárdak; lágyságot, titokzatosságot, vagy a bizonytalanság érzetét kelthetik.
A biztos formahatárok, a körvonalak, tónusárnyalatok nélküli színhasználat síkszerűvé teszi a formákat. Ebben az esetben az alakok a környezettől markánsan el vannak határolva, ami biztonságérzetet kelt, másfelől ez a nagyfokú határozottság erőszakos, kellemetlen hatást kelthet.
Akár vonalak, akár foltok a fő kifejező eszközök, a forma aprólékos vagy elnagyolt kidolgozottságának fontos szerepe van elsősorban a figyelem irányításában. A nézőnek ott kell elmerülnie a részletekben, ahol az alkotó diktálja, és ott siklik tovább a szemlélő tekintete, ahol az alkotó megengedi. A kidolgozás módja azt is kifejezi, hogy fontosak-e a részletek, vagy csak az egész számít, monumentális hatásra törekszik, vagy finom lelki rezdülések ébresztésére.