Reklámfilm
A Estiklopédia wikiből
| Estiklopédia | |||
| műfaj | |||
| · | fotográfiai műfajok | ||
| · | filmes műfajok | ||
| · | filmműfaj-kategóriák | ||
| · | · | reklámfilm | |
A reklámfilm célja a fogyasztásra való rábeszélés (ez alól a társadalmi célú hirdetés kivétel).
A reklám szinte valamennyi filmes műfaj és televíziós műsortípus ábrázolási kánonját felhasználja (burleszk, bűnügyi film, melodráma, akciófilm, szappanopera), speciális csoportja az animációs film (rajzfilm, tárgymozgatott film, a két eljárást ötvöző fotóanimációs film és a komputergrafikákból összeállított digitális film).
A reklámfilm két vezető médiuma a televízió és a mozi, bár az interneten elterjedt néhány kockás reklámbannerek (hirdetési csíkok) piaci szerepe fokozatosan növekszik.
A reklámfilm kezdetei
Az első reklámfilmek együtt születtek a mozival: már Georges Méliès, a trükkfilm első mestere is forgatott az 1900-as évek elején rövid terméknépszerűsítőket a Bornibus mustárról, vagy a Myster főzőről.
Az első televíziós hirdetést 1941-ben sugározták az Egyesült Államokban, Európában pedig az angol ITA nyitotta a sort a Gibbs fogpaszta 1955-ös spotjával. (A spot a televíziós programok reklámblokkjait alkotó rövid reklámfilm.)
A reklámfilm helye a filmművészetben
A reklámfilm főleg az utóbbi évtizedekben - a posztmodern hullámmal és a multiplex-forgalmazásra készülő látványcentrikus high-tech filmek sikerével együtt - bizonyos létjogosultságot kapott a filmművészetben is. Miközben a rangosabb reklámfilm-szemléket az egész szakma figyelemmel kíséri új megoldásokat keresve, megindult az alkotóáramlás a két szféra között: elismert filmrendezők rövid hirdetéseket forgatnak (John Woo, David Lynch), reklámrendezők pedig nagy költségvetésű mozifilmeket (Adrian Lyne, David Fincher, Tarsem, Herendi Gábor).