Szerzői film
A Estiklopédia wikiből
| Estiklopédia | |||
| műfaj | |||
| · | fotográfiai műfajok | ||
| · | filmes műfajok | ||
| · | · | amatőr film | |
| · | · | dokumentumfilm | |
| · | · | fikciós film | |
| · | · | játékfilm | |
| · | · | kísérleti film | |
| · | · | rövidfilm | |
| · | · | szerzői film | |
| · | · | tömegfilm | |
A szerzői film ideája nagy hatást tett a kritikai gondolkodásra. A filmkritika elsőrendű feladata ettől kezdve az lett, hogy meghatározza, felfedezze a filmalkotásokon a létrehozója nyomait. A Cahiers du Cinéma gyarkorlatában ez az elv azt is jelentette, hogy egy jelentékeny szerző gyengébb filmje olykor nagyobb figyelmet élvezett, mint egy - a filmszerző rangot ki nem érdemlő - mesterember mégoly kitűnő munkája.
Az 1960-as, 70-es évek különösen kedvezett a személyes hangvételű szerzői vagy művészfilmek létrejöttének, a progreszíven gondolkodó, s a film kifejezési lehetőségeit radikálisan megújítani törekvő különféle (angol, francia, cseh, szovjet, német) új hullámok elindulásának.A szerzői film ekkor válik máig hatóan a nagyipari körülmények között születő professzionális tömegfilm ellenlábasává, tudatosan törekedve a műfajfilmek gyakran megmerevedett sémáinak, kliséinek, a mindenható sztárrendszernek, a lineáris filmelbeszélési formának a fellazítására, s folyamatosan bíztatva a valóság közvetlenebb, személyesebb filmes megragadására.
A szerzői film fogalmát a film "magas kultúrájával" összefüggésben ma gyakran használja a filmtudomány a film egész történetével kapcsolatban; olykor éppen azért, hogy a szükségképpen értéktartalmú, de az egyes filmek esetében értéket nem feltétlenül jelentő művészfilm kifejezést kerülje.