Városkép
A Estiklopédia wikiből
| Estiklopédia | |||
| műfaj | |||
| · | fotográfiai műfajok | ||
| · | · | akt | |
| · | · | alkalmazott fotográfia | |
| · | · | csendélet | |
| · | · | fotóetűd | |
| · | · | fotogram | |
| · | · | makrofotó | |
| · | · | montázs | |
| · | · | portré | |
| · | · | reprodukció | |
| · | · | riport | |
| · | · | sport | |
| · | · | tájkép | |
| · | · | tárgyfotó | |
| · | · | városkép | |
| · | · | zsáner, életkép | |
| · | filmes műfajok | ||
Az épületfotózás alapjai
Korunk egyik legkiválóbb épületfényképésze, a magyar származású Lucien Hervé Építészet és fénykép című munkájában háromféle épületfotót különböztet meg:
- a legjellemzőbb részletet (pl. a homlokzatot) kiemelő, valósághű ábrázolással minél kellemesebb hatást keltő fotót;
- az épület környezetét (fák, növényzet, gyönyörű felhők) dekorációként felhasználó, a figyelmet a lényegről elterelő épületképet, és
- az épület által ébresztett érzelmek közvetítésére, az építész szándékainak megértésére és szubjektv tolmácsolására vállakozó fényképet.
Szerinte csak ez utóbbi az igazi: az objektumot, a teret, a tömeget, a formák, a fény játékát, az arányok ritmusát csak így lehet a képen reprodukálni.
Az épületfényképezés alapfeltétele tehát az építészeti élmény. Ilyen értelemben az építőművészet és a fotográfia összefonódása az 1920-as évektől tartható számon, a korszakalkotó Bauhaus műhelymunkáiban Walter Gropius és a Moholy-Nagy László szellemi irányításával született.
Az épületek alapvető jellemzői, melyek a fényképen is megjeleníthetők:
- a kor (stílus),
- a hely (a környezeti harmónia, a helyi stílus),
- az alkotóművész egyéni ízlése, stílusjegyei.
Épületfotó ezek szerint általában háromféle belső indíttatás által készülhet:
- emlékkép,
- művészfotó, ahol az objektum szerepe másodlagos
- épületfénykép, amely szerencsés esetben magán viseli a L. Hervé által megfogalmazott művészi kívánalmakat is.
A végleges tartalom megtekintéséhez, kérünk, látogass vissza pár nap múlva.)