Zsáner, életkép
A Estiklopédia wikiből
| Estiklopédia | |||
| műfaj | |||
| · | fotográfiai műfajok | ||
| · | · | akt | |
| · | · | alkalmazott fotográfia | |
| · | · | csendélet | |
| · | · | fotóetűd | |
| · | · | fotogram | |
| · | · | makrofotó | |
| · | · | montázs | |
| · | · | portré | |
| · | · | reprodukció | |
| · | · | riport | |
| · | · | sport | |
| · | · | tájkép | |
| · | · | tárgyfotó | |
| · | · | városkép | |
| · | · | zsáner, életkép | |
| · | filmes műfajok | ||
A fotóművészetben a 19. században akkor jelent meg, amikor a fejlettebb technika a mozgó jelenségek fényképezését is lehetővé tette. Ebben az időben Eugene Atget Franciaországban, Jacob Riis és Lewis Hine Amerikában a realisztikus ábrázolás igényével készített zsánerképeket, mivel azonban a fotóművészet ábrázoló eszközeinek és így a fényképek kifejezőerejének felfokozására az akkori technikai színvonal még nem adott módot, legtöbb képük csak a képhatárokkal komponált, a művészi tartalom nem juthatott kifejezésre.
Ezzel egyidőben a festészetutánzó fényképészek művészi hatású képein a valóságtól elszakadt, szubjektivisztikus, idillikus hangulatok uralkodtak. Ez a szemlélet a 20. század folyamán is tovább élt (pl. Balogh Rudolf alkotásainak egy részében).
Az életkép 20. századi fejlődésében kiemelkedő szerepet játszott a Brassai képein megjelenő expresszív realizmus. A fotóművészeti zsánerkép fejlődésében egyéni stílust teremtő mondanivalójuk alapján nagy jelentőségűek Werner Bischof és Henri Cartier-Bresson realista, illetve kritikai realista életképei.
Magyarországon az 1920-as években Balogh Rudolf zsánerstílusának továbbfejlesztője és betetőzője Vadas Ernő volt.